Pénteken sort kerítettem eme kis műre. Nem kellet volna.
Igazából a legnagyobb gondom az volt, hogy nem ilyesmit akartam nézni. Megint nem néztem meg miről
is szólhat körülbelül az anime, így a címre hagyatkoztam ami nekem speciel valami "harcolós" dolgot ígért. Ha úgy veszem megvolt, de mondom nem ilyesmit akartam és nem is erre számítottam. Még jobban rontott az összképen, hogy az egész egy katyvasz volt. Valamilyen szinten nyilván volt egy mélyebb mondanivalója a Föld megmentésével és ezzel az egész kommunikációs mizériával, de akárhányszor lett volna egy áttörés, ami miatt az mondanám "ez igen", mindig lelőtték a feszültséget egy poénnal vagy valami hasonlóval. De semmire nem volt elég ez a kicsit több mint másfél óra. Semmit nem magyaráztak meg, fölvetették, hogy mi is váltotta ki az egész cselekményt, de teljesen homály fedi a választ rá és konkrét választ nem is kaptunk rá. Persze kimaradhatatlan elem volt a szerelem, nem is spóroltak vele, de ez sem tudott meghatni.A történet előrehaladtával pedig csak egyre zavarosabb lett számomra az egész történet. Olyan hülyeségnek tűnt. 
De szerintem ez az én hibám is, mert valahogy el tudom mondani, hogy ez a film nem jó és nem is rossz, és attól függ hogyan értelmezzük az egészet. Viszont semmilyen jellemfejlődés vagy akár egy normális lezárás sem figyelhető meg. A karakterek tucatkarakterek, minden animébe fellelhető egy "osztály bohóca" Seki, egy "szerelmes tsundere" Natsuki, "egy félénk" Kaho és egy "titokzatos új diák" Ryouichi. Szóval külön- külön tényleg nem többek egy átlagdiáknál, egy átlag anime szereplőnél, de összeeresztve jól kiegészítik egymást. Viszont nem hagynak nyomot az emberbe. Egyiküket sem kedveltem meg igazán, talán csak Natsukival tudtam szimpatizálni egy kicsit. De a seiyuu-k nagyon el lettek találva. Hanazawa Kana talán a legjobb döntés volt a félénk Kaho számára, de Ono Daisuke is odatette magát a titokzatos új fiú szerepében.
A grafika nem különösebben kiemelkedő, de elég szép. A színek szép meleg tónusúak, de úgy az egész összhatás túl giccses. Már az első percben 5000 virágszirmot toltak a képünkbe és ezt a tevékenységüket az egész játékidő alatt fenntartották. Viszont az egész mozgalmas volt, egy pillanatra sem állt meg semmi, mindig mozgott valami a képernyőn. Az opening hamisítatlan supercell mű, esküszöm tőlük még nem hallottam rossz számot. Nagyon szép, tényleg. Az ending már sokkal hanyagolhatóbb.
Összességében nem ezt vártam, nem is volt tiszta az egész, nem is feltétlenül akartam megérteni, így mindösszesen csak 5/10-et adtam neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése