2015. január 24., szombat

Szezonos animék első látásra -2015 tél-

Ahhhhhhhhhhwwww *-* Ezzel szerintem mindent elmondtam :D
 Nem lacafacáztak, folytattak mindent, egyedüli szomorúságom, hogy Onigirinek és Kotetsunak mások adják a hangjukat és mintha a többi seiyuu is kevésbé élné bele magát...

Őőőőőő... hát elsőre vmi szar pofábatólós ecchi, másodszorra Highschool DxD koppintás, harmadikra is DxD koppintás és a vége meg uff. Még nem tudom mi lesz a vége, végülis a főszereplő a maga módján egész szimpi, szóval még van esélye, de az az érzésem nem viszi sokra...

Már a trailerből láttam, hogy ez nagyon fog fájni nekem, már csak az volt a kérdés, hogy pozitív lesz-e vagy sem. Én még egyenlőre a semlegesnél maradok, bár meg kellett mosolyognom az egészet, mert ez annyira gyerekeknek készült, és annyira látszik, hogy mahou shoujo paródia szeretne lenni, legalábbis szerintem. Eleve, hogy valami kaján filóztak, amit később meg levetítettek az emberekre, és az ellenséges "szörny"-re, az átváltozások, amit mellesleg nem olyan frappánsak mint a Kamigamiba és a nevük. Szóval a fájdalmas rész megvan :D

Igazából az első évad semleges volt, mégis vártam ezt, mert elég kecsegtető lett a vége és kíváncsi voltam mi lesz. Aztán elsőre már azt se tudtam ki-kivel van, egy kis összefoglaló nekem nem ártott volna és nem is igazán hozta azt amit vártam. Azt hittem, most Kaneki ott mindenkit jól helyben hagy, ennek ellenére nem sokmindent csinált. A rész vége viszont megint meglepett, nem tudom mi lesz ebből szóval nézős maradt.

A leírása nagyon érdekes volt, ezért is kezdtem bele. Az első rész viszonylag érdekes volt, a maga nemében aranyos és vicces is és a felvázolt világ is tetszik szóval ő marad.

Shaft. Nekem ennyi elég volt, hogy elkezdjem az első részben viszont hatalmasat csalódtam. A szereplők is unalmasak, a történet sem tűnik érdekesnek és fapofával néztem végig az egészet. Erősen gondolkodom, hogy a második résztől megkímélem magam, de majd kiderül...

Egy prológussal kezdett, ami elsőre nagyon unalmas volt és valamiért a Photo Kano jutott az eszembe róla, amit a mai napig nem bírtam megnézni. A tényleges sztori csak ezután kezdődik, azt még megadom neki, mert egész érdekesen hangzik, mégha előreláthatóan is csak egy tucat ecchi lesz.

Már egyszer leszedtem az ováját is, de sajnos nem sikerült még megnéznem, sőt alig egy órával ezelőtt még azon gondolkoztam, hogy kicsit halasztom még ezt is. Milyen kár lett volna! Nagyon érdekes a témája, a hangulata is nagyon jó neki és tényleg wáááh. Tuti nézős.

---------------------------------------------------------------------
Na, azt hiszem, hogy most így ennyi lenne. Sajnos nem mondhatom, hogy túlzottam meg vagyok elégedve, van egy két cím amitől az az érzésem előbb utóbb meg fogok válni, de amik tetszettek azok legalább nagyon. De végül is az én hibám, hogy mindig a ratyi animéket akarom megnézni :D

2015. január 22., csütörtök

Amagi Brilliant Park

Akár ez is lehetett volna az év meglepetése, de már a leírásából sejtettem, hogy akkora ökörség lesz, hogy én ezt fogom szeretni. Nagy meglepetésre így is lett.
Valahogy nem volt sok ez az anime, ha azt vesszük a története is elég egyszerű, be kell indítani a park életét újra, viszont azzal, hogy ezt egy iskolásra bízzák és, hogy a park nem is olyan átlagos és igenis van tétje annak, hogy muszáj beindulnia, adtak neki egy pluszt, ami miatt érdekelt, hogy mi lesz. Noha nem voltak szívbajosak, fontos volt a történet mégis a szereplők mindennapi élete töltötte ki a műsöridőt, ami meg kell hagyni roppant mód szórakoztató volt számomra. Tényleg nagyon vicces volt az egész, néha már nagyon beteg poénok is belefértek. Nem próbáltak minket leterhelni mindenféle gazdaságos meg marketinges meg hasonló dolgokkal, nem is lett volna értelme. Ugye a háttérben meghúzódott Latifa története, hogy neki kell a mittodoménmi (bocs ezt nem jegyeztem meg xD), hogy életben maradjon és ugye ezért fontos a park felfuttatása. Örültem, hogy ezt nem tolták az arcunkba minden részben. A végén természetesen újra előkerült ez a szál, el is mesélték még részletesebben és mivel már a 11. rész végén körülbelül megoldódni látszott a történet, féltem, hogy még ezt is beleveszik, aminek nagyon nem örültem volna. Akármilyen érdekesen is hangzott engem nem érdekelt egy kicsit sem, Latifával meg felőlem bármi lehetett volna. Nagy meglepetésre vagy sem a végén még betettek egy kis csavart, csak hogy fokozzák a hangulatot, de szerintem várható is volt, meg teljesen rendben is volt és végül is happy end lett, de hát ez így volt rendjén. De még mindig volt egy rész. Nem értettem, hogy minek még egy, és annak a megnézése után sem értettem, hogy ez most mért kellett. A sorozat közben valamikor teljesen elment volna, de úgy éreztem itt már nem volt semmi értelme.
Nos a szereplők. Igazából az a legjobb, hogy mindenkit kedveltem benne. Latifánál kicsit mondjuk egy kicsit necces, mivel szerintem baromi keveset szerepelt ahhoz, hogy úgy tényleg meg is lehessen kedvelni, holott ő eredetileg egy fontos szereplő. Ezért nem is lettem volna arra kíváncsi, hogyan törik meg az átkát, elég volt, hogy sütött egy kis krokettet. Kanie nálam az év férfi karaktere lett, igazából őt egy elég ószom karakternek tartom. Meg úgy amúgyis kedvelem az ilyesféle karakerű emberkéket. Szóval igazából semmi extra, de mégis minden jó együtt. Kicsit talán sajnáltam, hogy a múltjára nem tértek ki egy kicsit jobban, de végülis minek. Isuzut is nagyon kedveltem, nem is gondoltam, hogy tsundere, de kiderült, hogy nem is kicsit. Sajnáltam, hogy képtelen volt Kanie-nak vallani, de hát ez nem is arról szólt. Moffle, Tiramie és Macaron hármasa volt az egyik legjobb, a beteg poénjaikon nem egyszer könnyesre röhögtem magam. Ők voltak az igazán lényeges karakterek szerintem, bár többször megfordultak a tündér lányok is, vagy Tricen, aki főleg a reklámokért és hasonlókért volt felelős, de akár még az új munkaerőket is meg lehetne említeni. Tény, hogy sok szereplő volt, nem is igazán tudtunk meg róluk semmit, de abszolút nem volt zavaró.
A grafika szép volt, jó volt, KyoAnis volt, szóval panasz szerintem nem lehet rá. Az openinget nem igazán szerettem, de nagyon vicces, hogy miután megnéztem, hogy Akino énekli a bless4-el rögtön megszerettem. Nagyon fura :D Az endinget viszont talán egyszer sem néztem végig.
Összességében nekem nagyon tetszett, viszonylag érdekes és vicces is volt, a karaktereket is szerettem és nem untatott. Bár volt egy két hiányzó és felesleges pont mégis megérdemel szerintem egy 8/10-et.