2020. július 12., vasárnap

A nyolcadik év


Hát eltelt egy újabb év. Fogalmam sincs, hogy a fenébe tud ilyen gyorsan telni az idő, de valaki állítsa meg, borzasztó, hogy amióta anno elkezdtem a középsulit fel sem fogom úgy eltelik egy év. 
Sajnos ez a születésnapom nem a legboldogabb, mindkettő apai nagyszülőmet elvesztettem, a nagymamámat májusban, nagypapámat pedig most júliusban. Egyedül az vigasztal, hogy már nem szenvednek, abszolút nem érdemelték meg azt amit kaptak a sorstól... De már újra együtt vannak, nyugalomban, szenvedés nélkül. Próbálom a lehető legpozitívabban felfogni az egészet és ez nagyon sokat segít.
Én még mindig baromi sokat dolgozom, kicsit nehéz összeegyeztetnem a dolgaimat, nem tudom, hogy ez meddig fog így működni, de egyelőre még bírom, bár gyalázatosan le szoktam maradni szinte minden animével.
Az oldal mottója pedig hivatalosan is a "megfogyva bár, de törve nem" lett, gyalázat amit művelek, vagyis amit nem művelek. Soha nem gondoltam magamra úgy, mintha valami nagy szám lennék, de azt érzem kezdek beleunni, még ebbe a semmibe is. Az animéket továbbra is imádom, de úgy érzem még ez a kevés munka is kár, nem érzem magam motiváltnak. Pedig amúgy van pár ötletem, hogy mikről írnék, mindig gyűjtök innen-onnan pár inspirációt, de most, hogy lassan szabin leszek meg is próbálom őket megvalósítani, amellett, hogy a kis "kihívásommal" is megpróbálok haladni.
Egyébként kaptam egy kis trollt is, hatalmas kreativitással minden posztom alá beírja, hogy "jo szar let". Innen is szeretnék neked gratulálni, a szüleid biztosan nagyon büszkék rád, az intellektualistásodra és a kiváló helyesírásodra.

Legyen szép nyaratok és köszönöm azoknak, akik időről- időre benéznek!😊