Nyílt titok volt, hogy oda meg vissza vagyon az Aang-os szériáért. Sokáig esti családi program volt,
hogy együtt néztük, mert mindenki szerette a családban. Mikor vége lett nagyon sajnáltuk... Aztán ide oda kattingatva megtudtam, hogy van folytatása... igaz pofára estem mivel új avatar lett. Az első könyvről nem született semmi nyom a blogon, de megpróbálom összefoglalni a kettőt, és egy kis véleményt nyilvánítani a második könyvről. Na, az a helyzet, hogy nagyon megosztó lett ez a széria. Apukámnak kicsit sem tetszett, én viszont ezt is szívesen néztem. Igaz, nagyon fura volt, hogy Aang már halott és a többi szereplő is eltűnt. Ezért is volt olyan fura múltkor, mikor Aangékat nézem a tv-ben. Olyan fura volt közvetlenül a Korra után látni őket.
Fórumokon olvastam, hogy ez, a második könyv rosszabb lett, mint az első. Nem tudom ők mit néztek, de szerintem sokkal jobb volt. Egyrészt talán azért mert már megszoktam ezt a felállást, a szereplőket, meg mindent, a másik, hogy nagyon tartalmasnak mondanám ezt az évadot. Megtudhattuk, hogyan lett az első avatar és hasonlók. Volt pár szívszorító rész is, akkor nagyon tudtam sajnálni Korrát. Viszont meg tudom érteni, hogy vannak olyanok akiknek nem tetszik. Ez már egy sokkal komolyabb, elgondolkoztatóbb történettel bír, nem úgy mint az előző széria. Poénokból is sokkal kevesebb volt, de amik voltak felértek az elődével. Talán még az is furcsa, hogy nem egy szál köré van építve a történet. Minden könyvben egy új történet kezdődik és be is fejeződik.
A másik dolog amiért utálni lehet, azok a karakterek. Korra a legmegosztóbb. Még nem felnőtt, de már
nem is gyerek. Van célja, elképzelése, de mégis döntésképtelen. Én ettől függetlenül egészen megkedvelem őt. Egyáltalán nem akartak belőle Aangot csinálni. Plusz pont a stábnak. Viszont ha figyelmesek vagyunk észrevehettük, hogy Bolin és Mako, olyan, mint Katara és Sokka. Nem durva módon, de azért észrevehető. Bolin volt a humorforrás, őt nagyon kedvelem, míg Mako a szerelmi szál részese. Őt, itt a második évadba megutáltam. Vagyis nem megutáltam, de erős unszimpátiát váltott ki. Remélem összeszedi magát (!). Asami meg tök semleges karakter a számomra. Hol itt van, hol nincs, hol idegesít, hol nem...
A grafikát elég hanyagnak mondanám, valahogy a szögletes vonalaival olcsóbb hatást keltett számomra. Zenékről nem nagyon lehet beszélni, minden rész elején elmondták az intrót, a végén meg vagy elsötétül minden vagy egy olyan furulyaszerűizét (vessetek meg, hogy nem tudom mi az) halhattunk. Az akciók közepette sem lehetett nagyon felfigyelni semmire.
Szerintem ez is meg lehet nagyon kedvelni, én így tettem. A második könyv pedig jobb lett.
Pont majd a másik két könyv után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése