2015. október 28., szerda

Bokura wa Minna Kawaisou

Velem talán még sosem fordult elő az, hogy a címe miatt nézzek meg egy animét, de pont itt volt az ideje, hogy ezen is változtassak, mivel kegyetlenül tetszik a címe. Az meg plusz poén lett, hogy kevesebb, mint egy nap elég volt, hogy megnézzem. Ami azért nálam ritkaságnak számít manapság.
Igazából nem vártam sok mindent, mégis egy kicsit csalódott vagyok. Még anno láttam egy magyar amv-t belőle, ami zseniális volt és egy picit komolyabb, összetettebb történet vártam tőle. Az alapfelállás jó volt, ha a gyerek készül egyedül élni abból többnyire jó dolgok szoktak kisülni. Itt is ez történt. Viszont vártam tőle egy kis történetet, amit nem igazán kaptam meg és ez azért egy picit zavart. A történet igazából az lenne, hogy Usa költözni készül és szerelmes lesz Ritsuba, akivel milyen véletlen együtt fog élni. Hmmm... Seinen és vígjáték révén nem vártam el egy hatalmas szerelmet a főszereplők között, de Ritsu nagyon nem akarja észre venni a szitut, mikor már mindenki réges rég levágta a dolgokat. Persze idővel javult a helyzet és már Ritsunál is alakultak a dolgok, dee azért ez egy picit meh. Bár az ilyen dolgok mindig meh-ek... dat szó :'D És bár mondhatni, hogy ez az egész anime alapja mégsem ez sem a fő téma, úgy overall. Igazából ez is csak egy volt a Kawai ház lakóinak a problémái közül. Többnyire elég random volt az egész, a lakók mindennapi életébe, néha külön a saját kis világukba néha pedig a múltjukba kaptunk egy kis betekintést. Szóval történet az így ennyi lenne többnyire mindenféle hülyeséggel ment el egy- egy rész, de NAGYON szórakoztató volt. Vicces volt, random volt, érdekes volt, és még képes is volt fenntartani a figyelmet és ez egy hatalmas előnye volt, mert amúgy meg nem nagy szám az egész. Mert be kell látni történni nem nagyon történt benne sok említésre méltó dolog, és lezárva sem lett, egy kicsi olyan nesze neked semmi fogd meg jól érzést hagyott.
Az animét egyszóval nem a történet vitte el igazán, hanem a karakterek. Akik zseniálisak. Megint. Mostanában nagyon sok jó karakterrel találkozom. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy egyenként nem voltak olyan nagy számok, sőt viszonylag átlagosnak mondanám őket, akiket már láthattunk itt- ott, szóval nem túl nagy meglepetések, de volt mindenkinek valami fura beütése, amitől egyszerre vicces és komoly is tudott lenni az egész. Bár inkább vicces. Konkrétan kiegészítették egymást, foglalkoztak, törődtek egymással, s többnyire ezek adták az anime remek hangulatát. Usa volt igazából a történet egyetlen normális szereplője, aki a "normális életet akarok élni, de nem jött össze" kategória jeles képviselője. Ritsu igazából nagyon kis cuki, szerintem nem lehet utálni, még azt sem vontam kétségbe, hogy olvasni jó, mert tőle elhittem. Pedig én nem igazán vagyok oda érte és néha már úgy éreztem, hogy nagyon túlzásokba esik antiszockodás terén. Mayumi volt az ügyeletes hősszerelmes (?) Talán ez egy jó megfogalmazás rá. Hamar szerelmes lesz, sőt állandóan visszatér a régi pasijaihoz, akik mindig átverik. Nem túl jó az ítélőképessége férfiak terén, emiatt sokszor bedepizik és iszik. Bár nekünk ez csak jó, mert sokszor innen jönnek a legjobb poénok. Aztán egy ilyen furcsa bagázsból ki nem maradhat ki? Na, ki? Persze, hogy egy perverz mazochista :D Ezt Shiro személyében kapjuk meg, aki amúgy szerintem tök rendes, csak a társadalom nem igazán érett még meg rá :'D Sayaka nekem elég megosztó volt, valahogy nem szerepelt sokat, de amikor szerepelt akkor is inkább 
ellenszenvesnek láttam. Bár sokat dobott rajta, hogy egy régi barátja által bemutatásra került, hogy milyen is. Sumiko-san, a házmester, pedig a kora ellenére kis huncut, mindig keresi, hogy tudna kicsit belekötni az emberekbe, hogyan cukkolhatná őket, de abszolút profin csinálja. Én nagyon szerettem őt is.
A Brains Base követte el az animét, és meg kell mondjam, szerintem egy rossz szó nem lehet rájuk, nagyon jól megcsinálták, öröm volt nézni. Az opening, ha zeneileg nem is látványvilágban megfogott, de ez már nem mondható el az endingről, sajnos.
Összességében? Nagyon jó kis slice of life, kellemes hangulattal, remek szereplőkkel. A történet ugyan nem volt túlságosan erőssége, de a szereplők interakciói teljesen elvitték a sztorit. Én nagyon élveztem, bár mondom, picit azért többet vártam volna tőle. 7/10. Ha egyszer pedig folytatnák, biztos nézném :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése