2015. október 3., szombat

The Last: Naruto the Movie

Aláírom, hogy nagyon elfogult vagyok a Narutoval, de akár beszélhetnék a Bleachről is egyszerre. Mindkettő olyan anime, amit már a "kezdetek kezdetén" is néztem, szóval ezek tényleg olyanok, amik anno engem nagyon meghatároztak. Hihetetlen nagy korszak zárult le, mikor befejeződöt mangája és nem bírtam ki, hogy ne olvassam el, hogy mi lesz a vége, de végül is úgy is tele lett volna vele a net, szóval sehogysem maradtam volna le semmiről. 
Már vártam, hogy végre megnézhessem ezt a filmet, mert én már több, mint 600 rész óta shippelem Narutót és Hinatát és hihetetlenül örültem, hogy a manga is összehozta őket, sőt mindenkit olyannal hozott össze, akiknek én örültem. A történet 2 évvel a háború után játszódik, én már annak is örültem, hogy felnőtt karakterekkel kaptuk meg az egészet, mert mindenkinek jót tett egy kis érettség. A történet maga nem épült szerintem nagy lábakra, de például engem kenyérre lehet kenni az ilyen világvégés témákkal, szóval nekem tetszett, meg hát tipikus is, most mit tudnának amúgy belerakni nem? Nagyon tetszett még például az elején az összefoglaló, ami ugyan csak néhány képkockában, de gyorsan össze is foglalta az egész történetet és nem mellesleg nagyon látványosak voltak a rajzok. Aztán mondjuk itt körülbelül ki is fogyott az, ami úgy igazán jó volt benne. Őszintén, az egésznek a körítése volt túl gyenge. Naruto 600+ rész óta kibaszottul nem veszi a lapot, SOHA, de szerintem még akkor sem, ha egy táblával kinyomnám a szemét. Aztán akkor Sakura, mint elmaradhatatlan első szerelem, ad egy olyan magyarázatot, ami azért kicsit felidegesített. Tehát azért ne magyarázza már be az embernek, hogy Naruto nem szerette és hogy csak azért akarta megszerezni őt, 
hogy nyerjen Szászke ellen. Azért ennyire nemár :( Oké, hogy mindig versenyeznek meg ilyenek, de azért na. Nem kell csak ez körül forognia állandóan mindennek. És ezután Naruto egyre többet gondolkozik Hinatán, ami abszolút nem baj, de hogy kb egy látomástól jön rá, hogy Hinata szereti és akkor innentől meg ő is őt, azért picit sok. Azért nyugodjunk már meg. És akkor picit visszakanyarodva a történethez. A világvégés téma nekem tök oké volt, valahogy nem is várok itt többet, ez bőven elég. Viszont kicsit zavart, hogy behozták Hinata testvérét, akit amúgy, ha 2 filler részben láthattunk. Oké, hogy kellett a történethez, de olyan hülyén csinálták meg szerintem. Na mindegy... A másik ami azért zavart, hogy Hinatát jobban izgatta a sál, amit kötögetett, mint a testvére, aki veszélyben van. Mondjuk mi sem igazán izgultunk érte, mert mi meg nem nagyon ismertük, szóval például engem az se nagyon érdekelt volna, ha meghal. Hát most na. Aztán jött a fordulat, már Hinata van bajban, mily meglepő. Aztán jön a nagy megmentés, ami azért cukira lett megcsinálva, hogy legalább kellett hozzá Hinata és a vége is édes lett azért. A lezárásnál pedig visszatértünk a manga utolsó fejezeteihez.
Szereplők terén nem kéne sok újdonságot mondanom, de itt mégis van néhány dolog. Fentebb már írtam, hogy örültem, hogy érettebbek lettek és az ezzel járó változásoknak is örültem, viszont csak ideig-óráig. Mert mintha már senki sem önmaga lett volna úgy istenigazából. Hisz Naruto mindig is az a fejjel a falnak típus volt, itt meg néha már annyira nyugodt meg megfontolt volt, hogy én tomboltam helyette. Hinata meg az a folyton mindenért aggódó csupaszív lány volt, de itt meg annyira csak Naruto járt a fejében, hogy azért zavaró volt már egy kicsit. A többiek meg nem igazán szerepeltek annyit és olyat, amiben fetűnt volna olyasmi, mint Hinata és Naruto esetében. Sakura még mindig picit meh, tud ha akar, de nem feltétlen veszem észre, hogy akar. Sai és Shikamaru meg igazából az ész. A főgonosz, Toneri meg elég béna volt. Bírom az ilyen agy nélkül előre karaktereket. Ja, nem. Megint vicces voltam.
A grafika és az egész rajzolása gyengus lett szerintem, most nézem a pillanatképeket, amiket csináltam és néhány képen olyan, mintha csak valami régi animért néznék, amivel kegyetlenül eljárt az idő. Így nézve botrányos. Pedig BD volt. De néha meg nagyon jó és látványos volt. Zenék meg ilyenek általában nem maradnak meg egy filmnél sem és ez most is így volt.
A legrosszabb, persze csak idézőjelesen, az, hogy ennek ellenére mégis nagyon élveztem az egészet. Talán azért, mert egyszerűen már erre vártam évek óta? Nem tudom. Mindenesetre szerintem szép, meg aranyos dolog volt megcsinálni. Mondjuk a címét nem értem, mikor megcsinálták még a Boruto filmet, amit őszintén, már nagyon feleslegesnek találok. Meg azt a sok sok plusz fejezetet is, amit még kiadtak pluszba a történethez. Csinálták meg volna rendesen egybe az egészet... 8/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése