2015. július 22., szerda

Dungeon ni Deai o Motomeru no wa Machigatteiru no Darou ka



Nem volt különösebb oka, hogy belekezdtem, egyszerűen tetszettek a karakterek, meg mondom mi ez a cím :D
Viszont jelenleg úgy érzem teljesen megérte belekezdeni. Első rész után mindenki azzal fújta tele az animét, hogy tiszta SAO copy, mert hogy ott is hasonló a felállás meg a főszereplő szinkronja is ugyanaz, mint Kiritoé. Ez eddig oké is, de itt meg is állhatunk ugyanis ez teljesen élvezhető volt azzal szemben. Kezdjük a világgal, ami engem elsőre megfogott a maga fantasy mivoltával, a kalandorokkal, az istenekkel, a hangulatával és úgy körülbelül mindennel. Maga a történet elég egyszerű volt azáltal, hogy a kis senkiből hirtelen egy ismert személy lesz a kiváló képességei miatt és a hőssé válás sem feltétlenül túl izgalmas mégis sikerült szerintem jól megoldaniuk. Viszont óhatatlanul is kapott egy hárem/ecchi besorolást is, ami rengeteg vicces és félre érhető szituációt eredményez, de itt teljesen aranyos jelenetekről beszélünk nem azokról az agyonjátszott műjelenetekről. Legalábbis engem nem emlékeztettek ilyesmire. Az elejére inkább az epizódcentrikusság volt a jellemző, szereplők megismerése, új karakterek behozása. A maga módján ezek amúgy nagyon szórakoztatóak voltak. Utána pedig ugye egy összefüggőbb történetet kaptunk, ahol Bell rohamléptekben fejlődött, egyre több barátot szerzett, de közben meg valahogy ugyanolyan maradt. Vagyis inkább hű magához? Nem is tudom. Volt még egy háttérben meghúzódó sztori is, amit néha néha felhoztak, de nem nagyon kezdtek vele semmit pedig az én oldalamat igencsak birizgálta. A lézárasa ennek ellenére viszonylag kerek lett, de én örülnék ha lenne folytatása és tovább vinnék a történetet. 
Elég sok karaktert kaptunk, de nem volt senkivel sem különösebb bajom. Bell szerintem jó főhős volt, tényleg fejlődött, de közben meg nem szállt a fejébe semmi, Plusz ultracukik voltak a reakciói :D Hestia felrobbantotta a netet körülbelül két napra a szalagjával, de én igazából szerettem, hogy ilyen merész és szókimondó :D Plusz ha shippelni kéne Bellt valakivel akkor az csak is ő lehetne. Aiz Wallenakárki nekem sem volt túl szimpatikus. Persze a végére már jobban megkedveltem, de hát na. Azért nem. Lili nem jól kezdte a pályafutását, de hazudnék ha nem mondtam volna meg előre, hogy a tábor tagja lesz. Welf viszont elég szimpatikus karakter volt nekem. Ryu-n meglepődtem, mert nem hittem, hogy belekeveredhetne a történetbe, de belekeveredett. És én nagyon megszerettem. Főleg a vége felé pedig még több karakter lett, de a nevüket vagy nem jegyeztem meg vagy meg sem tudtuk :D
A grafika szerintem egész pofás lett, bár nem túl kiemelkedő. Szinkronok is teljesen okésak, egyedül az zavart, hogy úristen, ugyanaz szinkronizálja a főhőst, aki Kirito volt. Omg, akkor biztos SAO copy meg ilyen lesz. Why? Ezt sosem tudom érteni. Az opening még csak csak elment, bár nem mondanám túl jónak. Az ending meg pocsék volt szerintem.
Összességében szerintem egy viszonylag korrekt anime lett. Tetszett a világa, az egész megvalósítása, az alaptéma is. Egy kicsit talán tingli tangli lett, főleg az eleje miatt, de a végére összeszedte magát. Egy stabil 7/10. A folytatást pedig biztos nézni fogom ha lesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése