2014. június 7., szombat

Nisekoi

Egy újabb SHAFT mű, ami természetesen kihagyhatatlan számomra, na meg már a mangát is terveztem olvasni.
Első blikkre az tűnt fel, hogy egy kicsit más, mint a stúdió korábbi munkái, hogy őszinte legyek az elején annyira nem is tetszett. Ezáltal jó pár részt fel is halmoztam, de mint kiderült ez egybe jó. Letudtam a felgyülemlett részeket és nagyon megtetszett. Az alapsztorit a kulcsos mizéria adta, de a felénél az így szépen kihullott és a hárem téma került előtérbe. Ami kifejezetten tetszett benne, hogy nem egy lány versenyzett Rakuért, ő mégis próbált kitartani szerelme mellett, akivel természetesen mindig félreértették egymást. Az álszerelmes cucc is tetszett, előre lehetett sejteni ugyan, hogy "fasírtban" lesznek és, hogy a végére azért csak csak megkedvelik egymást. A többi lány bejövetele is érdekes volt, noha a történethez nem tettek túl sok mindent hozzá, egy- egy poén elejére azért kapóra jöttek. Konkrét történetről sajnos nem beszélhettünk, csak amolyan ízelítőnek, hiszen a manga még most is fut és sokminden nem történet benne, minthogy felvázolták a szitut és felsorakoztatták a szereplőket. Viszont ami meg történt az nagyon kiszámítható volt. Mikor kiderült, hogy mindenkinek van kulcsa és hasonlók már sejtettem, hogy ők így mind együtt voltak és hasonlók, de szerencsére sok élvezhetőséget nem vont le. A lezárása olyan amilyen, nem konkrét, így bármikor jöhet egy folytatás.
Szereplőkből sem volt túl sok, éppen annyi amennyit megkívánt a sorozat és néhány egy epizódot megélt mellékszereplő. Raku ha másért nem is a hangja miatt már egy kellemes jelenség volt. Helyén volt a szíve, nem akart yakuza gyerek lenni csak normális, ami nem sikerült neki. Semmi extra, de kedvelhető. Chitoge hangja először picit megzavart, mert valahogy túl csipogónak gondoltam hozzá, de hamar megszoktam. Mondanom sem kell neki szurkoltam végig, nagyon megkedveltem, mert szerintem hasonló jellemünk van. Meg tsundere >< Onoderával sem volt semmi gondom, Hanazawa Kana nem is lehetett volna neki jobb seiyuu, de valahogy nem győzött meg a karaktere. Elhiszem, hogy a fiúknak esetleg ő jön be, de én lány vagyok és nekem már kicsit túlon túl is szégyenlős volt. Ruri volt a fősegédje, őt a trollsága miatt kedveltem. Tsugimi maga volt a jelenség, imádtam, hogy túúúl tsundere. Ő volt a másik kedvencem. Tachibanát ha nem is kifejezetten utáltam, de nem kedveltem. Az ő karakterét már olyannak éreztem, hogy ha van már három akkor lehet egy negyedik is.
A grafikára nem lehet panasz, szerintem gyönyörű volt. Azon viszont meglepődtem, hogy az ilyen Shaftságokat mintha egy kicsit elhagyták volna. Nem nagyon, de lehet, hogy csak túl sokat képzelek már bele xD Viszont jól állt a sorozatnak, hogy sokszor használtam SD formákat. Az endingjei nagyon nem tetszettek, viszont az openingek igen. Kifejezettem az első azok közül is. A második is jó volt, de annyira már nem.
 Összességében? Mindenképp megérte megnézni, szerintem kellemes kikapcsolódás volt, jókat is lehetett nevetni rajta, noha igazán lényeges nem történt benne. Ha kapna folytatást mindenképp nézném. Legyen egy szolid 7/10

2 megjegyzés:

  1. Valóban jó kis sorozat, a mangát is olvasom, viszont nekem nagyon Love Hina koppintás az egész (ott is volt egy gyerekkori ígéret, ami később 3 ember között volt, ott is volt egy kiválasztott lány, ott is keverték a lány identitását, csak ott a főhősnő korával próbálták itt meg... no komment).

    Jó kritika! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm :))
      Akkor még jó, hogy nem bírtam megnézni a Love Hinát és teljesen ki tudtam élvezni ezt. Anno nagyon nem jött be az a sorozat...

      Törlés