Tudtam, hogy ez nem az a vérengzős témájú cucc lesz mégis kicsit meglepődtem. Alapjáraton valami poénkodós ecchis dolgot vártam -persze részben az volt- , de egy sokkal komolyabb hangvételű művet kaptam. Vagyis az én szememben ez az volt. Egyrészről a téma amit boncolgatott, hogy az embert vissza lehet-e hozni, a másik részről pedig, hogy egy családon belül mi is az elfogadott, mi a normális.Amit elsőnek kiemelek az a történetvezetése. Soha nem gondoltam, hogy a 3. részben indul el igazán a sztori, de nekem ez kifejezetten tetszett. Fentebb írtam, hogy egy poénkodós ecchis történetet vártam, de ez nem igaz mert én arra is kíváncsi lettem volna, hogy hogyan oldják meg, hogy Rea ne legyen az enyészeté, de sajnos a száraz jégnél nem jutottak tovább. Valamint az is érdekelt volna,
hogyan változik meg apránként Rea, mi történik a testével, de erre azt hiszem marad a manga, amit biztosan el fogok olvasni, mert érdekel. Szóval ilyen szempontból elvágták a sorozatot. De akkor térjünk vissza az érzelmi részekre, mert szerintem ebből csillagos ötös az anime. Nagyon jól bemutatták, hogy nem feltétlenül jó a gazdag, befolyásos család. Nem teheted azt amit akarsz, nem barátkozhatsz akárkivel, sőt aki barátkozik veled lehet, hogy csak beépített ember... Az egész Sanka családot bemutatták, azt hiszem elég részletesen, és én teljesen meg tudom érteni ki mért lett olyan amilyen. Vagyis csak részben, mert Rea apjára azért ráfért volna egy két pszichiátriai kezelés... a legjobban talán Aria-t sajnáltam. Igaz, nem vagyok teljesen biztos benne, hogy az ő szerelme 100%-os volt, mert nekem adott rá okot, hogy kételkedjek benne, de az, hogy elveszik feleségül és konkrétan utána le se szarják, mindenkinek rosszul esne. Ott pedig nem hagyhatta, mert félt a hatalmától, meg persze még mindig szerette és ez a kombó, az alkoholizmushoz vezetett nála.
Rea a maga módján kicsit tucatkarakter, de nagyon is szerethető és kiállt magáért, igaz ehhez meg kellet halnia... Furuya nevénél már csak a fanatizmusa viccesebb
Viszont elég szép fejlődésen megy át. A húga Mero annyira életunt, hogy az már vicces. A folytonos egysíkú beszédhangja vitt mindent :D Wanko pedig az ecchifaktor az animében, de hát mindenhová kell egy gyerekkori barát, aki még az unokatestvéred is és még szerelmes is beléd. Ettől függetlenül az ő múltját is megismerhettük és utána már kicsit máshogy tekintettem rá, magyarul nem utáltam már annyira. És végül Baabu, aki a világ legeslegédibb zombi cicája^^ Annyira cuki volt ahogy nem nyávogott, hanem baabuzott >< Nekem is ilyen macska kéne nem ezek a zabagépek amik itthon vannak.Garafika szép volt és ki merem állítani, hogy csak a BD-s változatot érdemes megnézni (mondjuk ez mindig így van). Ha már zombik akkor belek
Mondjuk ezenkívül mást nem hiszem, hogy cenzúráztak. Az opening valami brutáljó *-* Eddig is kedveltem a nano.RIPE-t de most már egyenesen imádom őket. Az ending kellemes volt, de nem hallgattam sokszor végig.Nos lehet én gondolok bele túl sok tartalmat, de nagyon tetszett. Nyilván vannak hiányosságai, főleg abban a témában ami az embert a legjobban érdekelte, valamint jól elvágták a történetet, de azt mondom így is kiemelkedő. 8/10
Valahogy az egész anime alatt ez volt bennem :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése