Ore Monogatari!!

 

Még crossover mangában találkoztam vele az Ao Haru Ride-al kapcsolatban és már ott kíváncsivá tett, szóval örültem, hogy kap egy anime adaptációt.

Kezdjük az alapötlettel, ami zseniális, végre kitörtek a megszokott keretekből és szépen fogalmazva is egy nem túl szép fiút tettek meg főhőssé, amiről én speciel még nem hallottam. Mondjuk az mellékes, hogy a lány megint 10/10-es, de neki pedig a jellemével mutattak újat, hogy a szép lányok nem csak a szép fiúkat szerethetik. Na ez így tök impozáns, nem? Aztán folytassuk azzal, hogy nem azzal megy el 24 rész, hogy végére bevallják az érzéseiket és megfogják egymás kezét és vége. Ez megint csak egy nagy pozitívum. De, és sajnos itt van ez a de, nekem kicsit too much volt ez az anime vagy éppen túl kevés. Például egy kicsit többet vártam volna, az első rész és a plakátja alapján azt hittem talán lesz valami szerelmi háromszög, de nem, és így utólag ugyan nem bánom, de lehet kicsit érdekesebb lehetett volna az egész. Másrészről annyira cukormázas volt az egész, hogy még néha nekem is meg kellett állítanom, hogy lemenjen a vércukrom... Annyira irreális volt nekem, hogy csettintérse összejönnek ééés máris ők 

a best couple... Aztán a felénél már kezdett jobb lenni, jobban elhittem neki mindent, szóval innentől már mondhatni, hogy tetszett a cucc. Viszont akármennyire is volt handsome Takeo, őt is annyira irreálisra csinálták, hogy fájt, igazából jobb szót nem találok rá. Tehát nem is az, hogy zavart, de egyszerűen bökte a csőrömet végig egy kicsit, és még az a száj is... Például mikor már odáig jutottak még Risánál és Ootaninál is cikisebben néztek ki :D Aztán mikor már tényleg elfogadtam mindenkit meg mindent, akkor az kezdett el borzasztóan zavarni, hogy sosem hagyták őket egyedül, mert Takeo nyomi barátai sem tudtak csajozni és akkor nincs más, mint Rinko barátnőit fűzni csoportos randikon, de szigorúan karácsonykor és Valentin-napon, mikor minden pár csakis csoportos randit akarna... Sőt nem is az idegesített, hogy mentek, hanem, hogy Takoet és Rinkot kicsit sem zavarta. Hát le tudtam volna keverni nekik sokszor egyet xD Nekem ennyiben nem tetszett a sorozat, amúgy meg egy nagyon kellemes hangulatú fun cucc volt, rengeteg vicces jelenettel. A kapcsolati problémákat pikk pakk megoldották, segítettek mindenkinek ahogy csak tudtak, sőt a mellékszereplőkből is kaptunk bőven eleget. Bár egyáltalán nem lettek tisztázva ezek a melléksztorik, 

mégis jó volt látni mindenkit, egyértelműen tettek hozzá nekem a sorozathoz. A legnagyobb pozitívuma a sorozatnak viszont számomra Suna és Takeo barátsága volt. Én nem szoktam pedig ilyeneket mondani, de tényleg öröm volt nézni mennyire jó barátok és mennyire egymás mellett állnak meg ilyenek♥ De ne értsetek félre, még véletlenül sem shippeltem őket :D A vége meh, lehetne folytatás, ha lenne szerintem nézném, de ha nem lesz az sem fog összetörni.
Rengeteg karaktert felvonultatott az anime, sok volt, aki egy résznél is többször szerepelt, mégsem tudom a nevét, ergo abszolút nem volt a legtöbbjük maradandó, de sokszor még a fontosabb karakterek nevét sem tudom :D Rinko nevét például ezerszer elfelejtettem már, pedig igazából jófej csajszi volt, tetszett a stílusa, hogy azért kicsit vagányabb volt, mint a többi, de alapjáraton meg mégis csak egy butuska bishoujo volt. Jó volt, hogy ő kezdeményezett, ezzel kiegészítve Takeo tudatlanságát a szerelem terén. Ő pont az ellenkezője 

volt Rinkonak, mondhatni ő a férfiak megtestesítője, közben meg csak egy nagyra nőtt maci, aki sokszor nem fogja fel a világ történéseit. Alapjáraton nem volt vele bajom, de rém buta volt és ez zavart azért egy kicsit. Eszméletlen lassú felfogású, sokszor elég magatehetetlen, de néha ő is össze tudta szedni magát. A sorozat legjobb karaktere számomra egyértelműen Sunakawa. Kövezzetek meg, de nyilván bejött, mert cuki meg minden, de nem ez miatt imádom annyira. Egyszerűen ő a tökéletes barát, aki mindenkinél jobban ismer, mindig ott van, hogy segítsen, támogat a háttérből... Nemtudom, engem hihetetlenül megfogott a karaktere, pedig mondom nem szoktam ilyeneket gyakran mondani #énisfelnövök A másik kedvencem Suna nővére volt, Ai, aki nekem csak Nee-san-ként maradt meg. Több helyen is láttam, hogy őt nem igazán kedvelik, és tök jogosnak érzem az érveiket én mégis nagyon megszerettem. Ugye mindenki úgy tekintett rá, mint valami hülyére, hogy tiniként beleszeret egy gyerekbe, majd ezt nem növi ki és felnőttként is tovább szereti a tini Takeót. Bután hangzik, de vessetek meg, szerintem irtó aranyos. A legszebb 

pedig az benne, hogy tudja, hogy nincs esélye és mégsem haragszik senkire, mindenkinek jót akar... Imádtam. Sőt neki van egy udvarlója is Oda, akit még nem fogadt el, de remélem lesz köztük valami, mert annyira jót akarok neki :3 És amúgy a srác is tök szimpatikus. Több szereplőt felesleges kiemelni, annyira nem fontosak, kivéve Takeo szülei, akiken szinte mindig besírtam :D
A MadHouse igazán szép munkát végzett, nekem nagyon tetszett a grafika, sokszor csillivilli, telis tele harsány színekkel, igazi tavaszi elsőszerelemszíne volt. Bár azt hozzá kell tenni, hogy nem vitték azért mindig túlzásba a dolgokat, volt pár elég csúnyácska fej is. Az opening a részek előrehaladtával egyre jobban megtetszett, de az ending sajnos nem.
Összességében? Kellemes kis shoujo slice of life, jó poénokkal és elég jó szereplőgárdával, de többnyire a mellékszereplők azok, akik igazán megadták nekem a sorozat hangulatát. 7/10