Csalódás volt ez a sorozat. Mei karaktere az elején egészen másnak tűnt, mint amilyen később lett. Az első részekben még úgy tűnt, hogy zárkózott ugyan, de a zárkózottsága mögött azért van személyisége, sőt ha kell, akár a sarkára is tud állni. Na most ehhez képest a történet folyamán nemhogy megnyílt, hanem inkább mintha visszafelé fejlődött volna a karaktere, a sorozat végére pedig már a saját barátainak se mert köszönni, és még több hónapnyi együtt járás után is elpirult, ha ránézett a fiúja. A romantikus bonyodalmakat is a szokásos hülyeség okozta, hogy a szerelmespár képtelen volt kommunikálni egymással. Mondjuk nem is értettem, hogy miből is állt Mei és Yamato kapcsolata. Egyáltalán nem viselkedtek egy párként, szinte minden interakciójuk olyan volt, mint egy nem túl jól sikerült első randi, ahol kínosan egyoldalú a társalgás, mert a lány annyira zavarban van, hogy harapófogóval kell kihúzni belőle minden mondatot. Ez az első néhány alkalommal még aranyos volt, de egy idő után piszkosul frusztrálóvá vált az egész, és a sorozat végére már egyáltalán ne tudott érdekelni ennek két szerencsétlennek a sorsa.Ezzel körülbelül mindent el is mondott.
A legnagyobb gondot mégis az okozta, hogy egyszerűen nem jöttek át az érzelmek. Míg más animében egy első csóknál akár bele is borzongok (tipikus lány :P ) itt fapofával ültem végig minden kis akciójukat. Szó mi szó az egész unalmas volt.
Már régen olvastam a mangát és a 19. fejezetnél abbahagytam ( jó angol tudás hiánya -.-") én mégis másra emlékszem. Nem azt mondom, hogy nem volt jó feldolgozás, de egy csomó olyan jelenetet kihagytak/megrövidítettek ami érdekes és jó lett volna. :/ Plusz
5/10 és még így is nagyon jószívű vagyok, mert nem érdemelné meg, de a Kimi ni Todokénél jobb volt így megkapta a jobbat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése