Meglepően elégedettem álltam fel az utolsó rész után, annak ellenére is, hogy egyébként elsőre is tetszett. Nekem a játék maga nagyon bejött, egész jól felépítették rá a történetet, haladtak is benne dolgok azért, ugyanakkor nem mentek el felesleges és leginkább üres körök a csapattársak összeszedésére, szépen jöttek a sztori előrehaladtával. Nyilván nem lehet túlzottan mellélőni egy túlélő játékkal, szerintem az ilyet az emberek titkon nagyon is szeretik, én sem vagyok kivétel ez alól, hova tovább az ilyen stratégiai, gondolkodós cuccokat is szeretem, úgyhogy igazából már itt megvett kilóra. Viszont azt egyébként be kell vallhatjuk, hogy elég hatásvadász lett az egész, azért azt lehetett érezni szerintem rajta, hogy a brutalitásával próbál minél több nézőt bevonni. Nem mintha ez amúgy baj lett volna, párszor sikerült is meglepnie egy kicsit. Karakterek terén is kellemesen csalódtam, a főszereplő ugyan tipik shounen karakter, aki csak véletlenül csöppent az egészbe, mégis a kisujjában van az egész világmindenség, viszont ezt úgy érzem sikerült maximálisan ki is használnia. Meglepően szimpatikus lett. A többi szereplő hozzá hasonlóan ugyanúgy csak gyerekek kb., de nagyon pro-k, emiatt nem ment át szerencsétlenkedésbe az egész és ez megint csak szimpatikus volt nekem.
Ebből már lehet sejteni, hogy meglepően jól szórakoztam rajta, igazából még örülnék is ha folytatnák valamikor.
7/10
Nos az első rész után borzasztó pozitívan álltam fel, és kikiáltottam az egyik szezonkedvencemnek, amit hál istennek végig tudott hozni, imádtam az egészet. Meglepően más irányba ment el végül a történet, mint amire én számítottam így elsőre, azt hittem rohamléptekben végigfutnak majd a hét rejtélyen és ámen, ehhez képest elég sok mindenbe bepillantást nyertünk. Pont emiatt úgy gondolom, és szerintem elég egyértelmű is, hogy a valós történetbe még csak bele sem igazán kezdtek, viszont ez a 12 rész tényleg nagyon jó kedvcsináló lett. Egyrészről imádtam, ahogyan kinézett, borzasztó gyönyörű volt szerintem, mondjuk volt amikor nem, de akkor is olyan érdekesen és különlegesen nézett ki, hogy jó volt nézni, tényleg olyan művészies volt, meg még mindig azt tudom mondani, hogy a Maria Holic jut róla eszembe. A hangulata nagyon jól egyensúlyozott a komoly és a humoros részek között, hova tovább a zenei aláfestések is nagyon jóra sikeredtek, mindig sikerült fokozniuk az izgalmakat, pedig én erre nem szoktam túlzottan odafigyelni. A karakterek pedig végtelenül szerethetőek voltak, még az "ellenség" (?) is baromi érdekesre sikeredett, sőt a kettes IQ-val rendelkező Nene sem bántotta egyszer sem az idegeimet, pedig azért na, lett volna miért és mégsem. Azt meg el ne felejtsem elmondani, hogy Hanako valószínűleg egyedül is elvitte volna a hátán ezt a történetet, meg valójában el is vitte, baromi jó karakter volt, érdekes, vicces, és nem lehet elégszer elmondani, hogy Ogata Megumi mekkorát alkotott miközben szinkronizálta. Megmondom őszintén, nagyon szeretném, ha kapna egy második évadot, de már annak is nagyon örülök, hogy az US fordítani fogja a mangát, tuti olvasni fogom.
8/10
Hazudnék, ha nem azt mondanám, hogy ez volt a tényleges szezonkedvencem. Nem teljesen olyan lett, mint amilyet vártam, de borzasztóan élveztem minden egyes percét. Egyrészről Iwanaga már az első részben is teljesen levett a lábamról, de a részek előrehaladtával ez az érzés egyre csak nőtt. Baromira bírtam az egész lényét, végtelenül okos, vicces, ugyanakkor egy kis genya troll is. Imádtam. Viszont volt az egész animével két problémám is. Úgy érzem Kurou-t, a férfi főszereplőt nagyon gyengére sikerült csak megcsinálni, annyira ráfüggtem ugyanis erre a történetre, hogy beleolvastam a mangába, és ahhoz képest én úgy érzem, hogy eléggé ingerszegényre sikeredett csak őt megcsinálni. Ugyan az utolsó részekben már láttam, hogy egy kicsivel több jellemet sikerült adniuk neki, mégis úgy érzem, hogy ő egy kicsit kihasználatlan maradt. Mert állítom például, hogy van akkora troll egyébként, mint Iwanaga. A másik fájdalmam, hogy csak ennyit sikerült feldolgozniuk a mangából. Jó munkát csináltak vele, szó se róla, de így, hogy csak 12 részt adtak neki egy picit lehet mégis felgyorsíthatták volna a dolgokat, mert most így egy kicsit olyan semmilyen lett. Túl sokáig húzták el Nanase történetet, túl nagy részét tette ki az évadnak és így valahogy nem éreztem az egyensúlyt. Persze, a mangában is hosszú volt ez a rész, de akkor meg lehet jobb lett volna esetleg inkább 24 részesre csinálni, mert egyébként nagyon jó történetek vannak még benne. Viszont félreértés ne essék, én baromira megszerettem ezt a történetet, a hangulatát és a szereplőket, de ez még ennél csak jobb lesz a későbbiekben. Örülnék egyébként egy második évadnak, talán lesz is, de szerencsére sikerült viszonylag korrektül lezárniuk a dolgokat, de azért el is árulták vele, hogy ez még csak a felvezetés volt.
8/10
Hát, mi tagadás, sosem várok sokat az ilyen short hentaiktól, de sikerült azt is alulmúlnia. Reménykedtem benne, hogy lesz egy kis története talán, nem tudom miért, de nem lett, felváltva dugta meg a két testvért, akik lehet nem is tudták, hogy a másikkal is űzi az ipart, de talán az zavart a legjobban, hogy még választani sem tudott. Bár nem mintha kellett volna neki amúgy.
3/10
A sorozat első felében rettenetesen hájpoltam az egészet, borzasztó szimpatikus volt minden, amit tudott nyújtani nekem ez az anime. Szerintem az önmegvalósítás sosem lesz lerágott csont, mindig tud, ha csak egy kicsit is, de valami újat mutatni, adni az embernek. Ez már egy önmagában egy nagyon jó alap, de ha sikerül még hozzá jó karaktereket is adnia, akkor már szinte nyert ügye van, és úgy gondolom most sikerült is ilyen karaktereket adnia. Nem mondom, hogy tökéletesek voltak, néha azért nekem is megtört bennünk a bizalmam, de úgy nagyjából sikerült helyrehozniuk. Egyébként meglepően más tempót vett fel kb. a felétől az egész. Az eleje inkább olyan karakterbemutatós, célfelvázolós egyszerűbb cucc volt, ahol mind a két főszereplő azt mondanám, hogy nagyjából egyenlően szerepet kapott, ott voltak egymásnak, eléggé támogatták a másikat, majd a második felében pedig nagyon úgy éreztem, hogy csak a férfi főszereplőre, Ikutora és az ő történetére és sikereire koncentrálódik és a női főszereplő, Chiyuki pedig eléggé a háttérbe szorul. Egyébként ezzel a második felével volt gondom az animével, egy kicsit elvesztettem az érdeklődésem iránta, kicsit monoton lett, folyamatosan Ikutót és az ő életének történéseit kellet nézni, talán egy picit unalmas is lett, az egész élete egy dráma volt, de a divatbemutató, amivel lezárták az egészet szerintem marha jó lett, látványos is volt jó pár ponton, de a legmeglepőbb, hogy szerintem baromi izgalmas is. Szabályosan izgultam, hogy vajon mi lesz, ki nyer, hogyan reagálnak a ruhákra, stb... Kicsit amúgy emiatt lehetett volna szebb ez az anime, ha már a divatról van szó, de én meglepően jól szórakoztam rajta.
7/10
Imáim meghallgatásra találtak és megkapta a harmadik évadot ez a gyönyörűség. Néha még én magam is meglepődtem azon, hogy 7 (HÉT!!) év távlatából is pont ugyanannyira izgultam minden egyes meccsnél, mint régen. Emlékszem, hogy az első évad ismertetőjét anno még a középiskola 9. osztályában a gépteremben olvastam 8 évvel ezelőtt, mikor 15 éves voltam, most meg 23 évesen pont ugyan annyira izgultam és szurkoltam mindenkiért, mint kis pisis kezdő animésként. Még mindig hozta azt a színvonalat és hangulatot, amiért megszerettem, borzasztó jó látni, ahogy a főszereplőink egyre idősebbek lesznek és egyre több problémával kell megküzdeniük, az élet minden területén. Én kifejezetten élvezem, ahogy Chihaya szépen lassan rájön, hogy nem maradhat minden ugyanúgy örökké, neki is fel kell nőnie és bele kell törődnie dolgokba. Én nagyon, nagyon remélem, hogy teljes adaptációt fog kapni ez a manga egyszer és hogy minél előbb bejelentik a 4. évadot. Méltó folytatás lett.
10/10
Biztosan velem van a baj, de elképesztően meglepett az a tény, hogy ezt az évadot most mennyire utálták az emberek. Mármint hazudnék, ha azt mondanám, hogy én nem vettem észre, hogy nem volt minden rendben ezzel az évaddal, de annyira szar sem volt, hogy csak 6 pontot kapjon a MAL-on az előző 8 pontokhoz képest. Szerintem mindenki látott már ennél jóval ocsmányabbul meganimált akármit és ha a történet nagyjából rendben van, akkor engem nem zavar az ilyesmi és itt sem zavart. Tény, hogy nem volt olyan akciódús és szerintem ezért basztak bele az egészbe, bár én úgy gondolom, hogy így is voltak jó pillanatok, de nekem inkább olyan volt ez az évad, mint az AoT harmadik évadának második fele, ahol inkább inkább arra kellett odafigyelni, hogy mit dumálnak. Aztán fene se tudja, lehet én vagyon még mindig túl elfogult.
8/10
Talán a fenti Nanatsu no Taizai-s elmélkedésem miatt lesz olyan furcsa, hogy most azt mondom, hogy én erre az évadra nem függtem rá és ahogy olvasgattam voltunk még így egy páran. Pedig nem lehetne rá egy rossz szavam sem, baromi komoly dolgok történtek benne, nagyon érdekes dolgokat feszegetett, voltak azért megint látványos harcok, de valahogy elvesztem a részek közepette. Valahogy nem figyeltem oda annyira rá vagy én nem tudom, de emlékszem, hogy valahol a felénél járhatott már az évad, és megkérdeztem magamtól, hogy oké, mi történt eddig és nem tudtam rá válaszolni. Szerintem nekem most túl komoly lett ez az évad. Hiányzott nagyon sok szereplő, akik miatt ez a sorozat az ami, és most nem csak All Might-ra gondolok, de nyilván értem hogy nem ők a főszereplők és nekik most igenis a kispadon volt a helyük, csak hát na. Meg valahogy olyan komoly hangulata volt, nem igazán tudtam csak úgy kikapcsolódni és egy jót mulatni rajta, mindig ment valamin a kattogás. Nagyon szar kifogás ez a részemről, de valami ilyesmi éreztem. Nyilván nem mondom, hogy rossz lett volna, mert nem volt az, de nekem ez nem volt valahogy az igazi most. Természetesen az ötödik évadot is nézni fogom.
8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése