2015. május 27., szerda

Itazura na Kiss

Ha megkérdeznék melyik anime  áll legközelebb a szívemhez, akkor biztosan az Itazura na Kiss-t mondanám. 
Már nem egyszer láttam ezt az animét, sőt, ha pontosítani akarok, akkor már háromszor, de még mindig ugyanolyan élvezettel nézem minden egyes részét, mint legelőször. Ezért is szégyen, hogy még nem emlékeztem meg róla sehol... Ugyan viszonylag sok animét láttam már, mégsem tudok még egy ilyen animét mondani. A történetet is elég érdekesnek gondolom, mert eddig ilyen alapkoncepcióval még nem találkoztam. Most őszintén mekkora esélye van annak, hogy a földrengésben összedőlt házatok miatt pont ahhoz a srácnak a házához kerülsz, aki reggel utasított vissza azzal a szöveggel, hogy nem szereti a buta lányokat? Szerintem semekkora :D A történet szerintem érdekes több szempontból is. Egyrészt maga a történet miatt. Ugye a legtöbb shoujoban örülünk ha összejönnek a sorozat végére, jobbik esetben már az elején összejönnek és akkor úgymond a vívódásaikat követhetjük nyomon. Itt viszont nem. És pont itt jön elő a másik érdekes dolog az idő. Ugyanis ez az anime közel 15 évet ölel fel és sokszor vannak benne nagy ugrások. De én ezt amolyan kettős dolognak érzem. Örülök, hogy ilyen sok minden megtörténik az animében, viszont van, amikor kicsit úgy érzem, hogy kár, hogy erre most csak ennyi időt szántak. De visszatérve a történetre: 
itt ugyanúgy előfordul a a meghódítás "időszaka", ez is teszi ki a legnagyobb részét. Én nem tudom, hogy ki, hogy van vele, de nekem Kotoko az első pillanattól kezdve szimpatikus volt és tényleg drukkolt neki az ember, hogy összejöjjön Iriével. Nyilván sok sok konfliktus után eljött a pillanat, amikor már Irie sem bírt magával és bevallotta, hogy ő is szerelmes. Ezután esküvő, nászút, amire megint jó, hogy áldoztak időt, igaz mindössze egy részt, de az bőven elég volt. Közben egyetem, ekkora már kiderült ki mi szeretne lenni. Később már a munkahelyükön láttuk őket és később pedig már a családalapítás is előkerült. Szóval igen, igazából ez az a nagy történet, de miközben nézi az ember hihetetlenül szívmelengető. Tele van poénokkal is, amik a karakterek jelleméből fakadnak, ugye főleg Kotoko bénaságából és hozzá nem értetlenségéből és az erre reagálásokból, de az elején még az F- osztály is bőven ad hozzá kakaót. Többször is előkerülnek szerelmi sokszögek is vagy valami hasonlók, mert nem egészen ez a legjobb szó rá, de nagyon nagy plusz, hogy az anime ezeket is elrendezi, sőt őket is sokszor látjuk és így nem csak halljuk, hanem tényleg látjuk, hogy ők is boldogan "végezték". A lezárása jobb nem is lehetne szerintem, egy teljesen kerek véget kapott, bár original, mivel a mangaka sajnálatosan elhunyt és én úgy tudom be sem tudta fejezni a mangát.
A karakterek nagyon érdekesek. Míg a legtöbb karakter átmegy valamiféle fejlődésen, addig én úgy érzem Kotoko kicsit megragadt. Változott ő is természetesen, de szegény nagyon buta, kár tagadni, és először még úgy van vele az ember, hogy pont vele tud azonosulni, de nekem később kezd ez egy kicsit zavaróvá válni. Amúgy Irie egyszer nagyon jól körülírta a jellemét, aminek nagyjából az a lényege, hogy az a kevés, amire ő nem képes, azt Kotoko bárki másnál jobban tudja megcsinálni. A legnagyobb fejlődésen egyértelműen Irie esett át. A kezdeti sznob köcsög szépen lassan egy kicsit meglágyul, természetesen Kotoko hatására. Már megint jöhet a szokásos duma, hogy igazából az ilyen kicsit köcsög karaktereket szeretem, de ez van. Amúgy nagy plusz pont, hogy azt a kekeckedős, élcelődős jellemét továbbra is megtartották, ami egyszerűen nagyon jól állt neki a lágy férj szerepe mellett. Chris és Kin-chan is elég fontosak a történetben, hiszen ők is erősen szerepet játszottak párocskánk életében, szóval illik őket megemlíteni. A sorozat legnagyobb alakja pedig egyértelműen Irie asszonyság, aki mintha csak én lennék. Kotnyeleskedik, kavar, nyomoz meg minden jóság. Én azon a nőn kihaltam :'D
A grafika nem a legszebb, ahogy a karakterdizájnok sem. A manga nagyon régi, akkor ez a rajzstílus volt a "menő" az anime meg pont akkortájt készült, amikor szerintem a legrondábbak úgyhogy ezen nem lehet segíteni. Mindenesetre ezek számomra teljesen megbocsájtható tények most. Azt ost-k teljesen okésak, én a két endinget szeretem a legjobban és ott is főleg a másodikat.
Overall? Ha valaki valami jó kis shoujot keres én mindig ezt is meg szoktam említeni, mert nekem eddig ez a legjobb, amit láttam. Nyilván nem hibátlan, de szerintem egyszer érdemes mindenkinek megnéznie. 10/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése