Pinocchio

 

Sosem voltam az a sorozat fan, egyszer volt életemben, hogy a Barátok köztre rákaptam, de igazából ennyi. Néha napján viszont megejtek pár live actiont vagy doramát, de nagyon nagyon ritka. Viszont ez szinte kiáltott értem. 

És amúgy milyen jól tette. Azért nem igazán szeretek ázsiai filmeket nézni, mert nekem mindig sok a színészkedésük. Annyira erőltetik, hogy már fájóan szembetűnő. Viszont azzal a kevés tapasztalatommal elmondhatom, hogy a koreaiak mások. Legalábbis az én szememben. Akár ezt nézzük, akár a régebbi Pasta című sorozatot. Itt is 20, részenként egy órával áldottak meg minket. Az első rész amolyan felvázoló epizód volt, bevallom nem is értettem, hogy most mi van, mert mondom ez nem az amit én vártam. Aztán a második résztől már pontosan az volt, amire én vágytam. A két főszereplőt egészen gyerekkoruktól kísérhettük végig, ebben a szerintem nem mindennapi történetben. Lehet, hogy csak nekem újdonság ez, de szerintem baromi érdekes története volt és tele volt fordulatokkal is.

A történet röviden valahogy úgy lehetne összefoglalni, hogy Choe Dal Po életét teljesen tönkretették a riporterek és valamilyen úton módon (most azt nem akarom lespoilerezni hogyan) egy idős emberhez került, aki örökbe fogadta őt. Ennek a bácsinak van egy unokája, Choe In Ha, aki pinokkió szindrómában szenved, tehát ha hazudik akkor egészen addig csuklik, amíg be nem vallja, hogy hazudott. De nem lenne igazi dráma ez a sorozat, ha ez a lány nem annak a riporternek a lánya lenne, aki annak idején tönkretette Dal Po életét. Később mindketten riporterek lesznek, és megpróbálják Song Cha Ok riporternőt csődbe juttatni, de nyilván semmi sem az aminek látszik...

Naszóval, akkor mégegyszer szerintem marha izgalmas és érdekes története van. Nem sietik el a dolgokat, nagyon- nagyon sok vicces, mosolyogatós rész van benne, de végig kíséri egy drámai rész is. A tizenkettedik rész körül azt hittem, hogy vége van a történetnek, valahogy annyira befejezős "szaga" volt neki, meg is lepődtem, mert el nem tudtam képzelni, hogy mi az istent akarnak még csinálni. És mondhatnám, hogy igazán csak itt kezdődött el a sorozat. Az eddig jónak hitt karakterekről kiderült, hogy nem is olyan jó és ez fordítva is. Újra megtörtént egy hasonló eset, mint régen és mivel ez érzékenyen érintette mind a két szereplőnket összedolgozva megpróbálták felfedni az igazságot. Hihetetlenül izgalmas volt, jó persze nem volt ez egy krimi, szóval csak annyira volt áskálódós meg hasonló, ami egy romantikusabb sorozatból kitelik, mivel a szerelem is fontos szerepet játszott benne, bár számomra túúl kevés volt, nekem sokkal több kellett volna, de nagyon imádtam így is. A vége természetesen happy end, az utolsó képkockáknak pedig kifejezetten örültem, bár amilyen szerencsétlen vagyok már előre lespoilereztem magamnak :'D

A színészekkel nagyon meg voltam elégedve. Nem éreztem, hogy túljátszották volna a szerepüket, aranyos kis párt alkottak és úgy érzem működött köztük a kémijjaa is. Az In Ha-t játszó Park Shin Hye szerintem jó munkát végzett karaktere megformálása közben. A csuklásai viszonylag élethűek voltak, és sikerült hihetetlenül szerethetővé tennie a karakterét, akire egy percet nem lehetett amúgy haragudni, legalábbis az én szemszögem szerint. A Dal Po-t játszó Lee Jong Seok pedig egy igazi jóképű gyerek volt, hát szerelem volt első látásra :3 Ő is nagyon jól megformálta a karakterét, nagyon tetszettek a mimikái. A karakterről annyit, hogy nem lehetett utálni őt sem, viszont néha nagyon lehet haragudni rá, amiért sokszor akkora hülyeségeket csinál. Főszereplőnek tekinthető még Seo Beom Jo is, akit kedveltem, de messze nem annyira, mint a gerlicéinket. Nagyon tudtam viszont sajnálni, neki semmi jó nem jutott, pedig nem ezt érdemelte. Utolsó főszereplőnk pedig Yun Yu Rae, aki az a tipikus áskálódós kis genya, de igazából mindig megszívta, szóval ő amolyan humorforrás volt nekem. Amúgy baszottul cuki volt. Még nekem is o_o És szeretném megemlíteni még Song Cha Ok riporternőt is. Hihetetlen karakterfejlődésen ment végig és szerintem a végére nem lehet nem szeretni. Talán, ha nem az egyik legjobb karakter volt. És külön poén, hogy a most futó Blood-ban is szerepel és nem bírom megállni a mosolygást, mikor meglátom :D

Összességében? Megint sikerült egy hihetetlenül jó doramát kifognom, amit kb nem bírtam letenni. Nagyon izgalmas, érdekes története volt, szerintem egy cseppet sem volt kiszámítható. A karakterek és az azokat játszó színészek is nagyon jók voltak, nem volt olyan, hogy most azt éreztem, hogy hullámozna a történet vagy valami. Egyedül a romantikus szálra feküdhettek volna rá egy kicsit jobban. 5/5 a részemről.