A mangával már volt egy kis ismertségem, igaz, mindösszesen két fejezet, de mégis tudtam, hogy mire is számíthatok.
Ehhez képest viszonylag nagy pofára esés ért. Az első két fejezetet korrektül adaptálta, mégis az összhatás nagyon más lett. Ott valahogy viccesnek és érdekesnek hatott az egész és valahogy nem tűnt annyira kellemetlennek a megaláztatás Kyouya részéről még itt már az elejétől kezdve én éreztem magam kellemetlenül tőle. Mondjuk Erika elcsökevényesedett szintjén még meg is tudom érteni, hogy sokáig tűrte. Néha voltak kirohanásai, amikor azt hittem, hogy egy kicsit megleckézteti a barátját, de nem, valami ékszerrel vagy hasonlóval simán kiengesztelhető kis liba szintjén maradt meg. Igazából talán ez volt a legnagyobb probléma vele, mert viszonylag volt egy története is, ahogy Erika a megaláztatások közepette mindenképp be akarta törni Kyouyat, hogy ne legyen már akkora geci. Viszonylag hamar össze is jöttek és ugye ez után volt ez, a be akarom törni/meg akarom szelídíteni ügy. Közben Kyouya múltjában áskálódtunk, az ő traumájával foglalkoztunk és a történet végére ki is derült, hogy mi is áll a háttérben. Az utolsó részekben ellátogatunk egy elmaradhatatlan fesztiválra is, Kyouya édesanyjának városában, akivel természetesen rosszban van és természetesen Erika gyökérsége oldja meg a kettejük kapcsolatát. Szerencsére viszonylag sok vicces momentum volt, ami azért felhúzta az egészet és egy viszonylag normális lezárása is lett, de remélem nem lesz második évad. Már azon is meglepődtem, hogy ez még egy recap részt is megérdemelt.
Nem volt sok szereplő, de nálam inkább a mellékszereplők vitték el az egészet. Erikát igazából egy idegesítő karakternek gondolom. Egy átlagos, szó szerint tinipicsa akit csak az érdekel, hogy legyen valakije, más nem is fontos, hazudozik mint a vízfolyás és nem érzi a hazugságainak a súlyát sem. Voltak pillanatai, amikor azt hittem megembereli magát, de a kicsinyes természete hamar vissza is rántotta. A hangja is túl nyávogó volt szerintem, ez is rátett arra, hogy ne nagyon kedveljem. Kyouya alap esetben pont, hogy az esetem lenne, de már túlzottan szadista volt. És hozzáteszem, szerintem, tök hülye indoka volt rá. Ennyire megalázni akárkit is és túl negatív is volt. Ez nem is lett volna gond, de nem a jó oldaláról lett megközelítve a dolog. Takeru, Kyouya egyik ismerőse, volt a beszt. Nálam ő vitte a pálmát. A kezdeti mély zuhanás után ő húzta fel a sorozatot. San-chan tagadhatatlanul jó barátnő, de a helyében már ötezerszer lekevertem volna Erikának, nem még falazok is neki. Amúgy elég jellegtelen karakter. Kamiya a rosszfiú, akiből jógyerek lesz és becsatlakozik a baráti körbe. Egész kedvelhető lett szerintem.
A grafika shoujo-san szép, semmi extra, de cuki és szép. Ennyi ide bővel elég. Elsőre kicsit gagyinak gondoltam az openinget, de, ahogy egyre jobban a vége felé jártunk azt vettem észre, hogy tetszik, szóval az jó volt. Az ending viszont felejtős.Összességében? Középszerű. Sokszor átesett a ló túloldalára és már már idegesítő volt a buta karakterei miatt, viszont még így is voltak jó pillanatai. Engem igazából maga az alapszituáció nem zavart, tudtam élvezni az ostoba kényszerhelyzet ellenére is, de 5/10-nél jobbat nem érdemel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése