Az első évadját még akkor kezdtem nézni mikor épp futó volt, még magam is mondhatni ismerkedtem az animék sokaságával, így "természetesen" belehabarodtam ebbe az animébe. De tényleg, nagyon. El se tudom mondani mekkora volt az örömöm, mikor kiderült új évadot kap az anime. Viszont azt már akkor tudtam, hogy nekem egybe kell ezt látnom, ezért is, meg a "sok" dolgom miatt is csak most kerítettem sort erre a csodára. Kicsit bánom, hogy eddig húztam :)
A történet körülbelül ugyanott folytatódott, elérkezett az új év, így új tagok kellettek a karuta klubba. Sajnos előre lehetett sejteni, hogy nem lesznek sokan. Sőt, mindösszesen csak ketten lettek. Érdekes volt látni, hogy a maguk módján hogyan szerették meg a karutát. Viszont több időt is fordíthattak volna szegényekre. Alig pár résznyi ismerkedést, meg képzést kaptunk és kb már annyira ment nekik, hogy mehettünk is a nemzetközi versenyekre. És itt van az egyetlen és legnagyobb hibája szerintem az animének. Túlságosan is végig karutázták az egészet. Nem mondom egy szóval sem, hogy nem voltak izgik a meccsek, mert én is tök izgultam, emiatt is szeretem ezt az animét. Viszont más meg nem nagyon történik. 
Úgy értem látjuk, ahogy mindenki szépen fejlődik, meg Chihaya még jobb játékos lesz, de ennyi. Mondjuk ettől függetlenül nem tudom azt mondani, hogy nem imádom. Láthattuk többször is játszani a királynőt, én sajnáltam, hogy vesztett Arata ellen. Szerencsére Taichit is többször láthatjuk tündökölni, végre neki is összejött minden. Aminek nem örültem az a "Jajj, Arata így meg úgy". Komolyan mondom, már idegesítően sokszor hozták szóba azt a gyereket. Aztán persze megjelent ő is. Én még mindig nem szimpatizálok vele, de azt meg kell hagyni, hogy a dialektus amiben beszélt írtó cuki volt. Meg persze a többi szereplő is, aki hasonlóan más dialektusban beszélt. Szerintem ez is ad még egy pluszt az egésznek, hogy erre is figyelnek. Romantikus szálakat is kaptunk, de abszolút nem vitték túlzásba. Taichi még mindig reménytelenül szerelmes Chihayába, akiről meg kiderül egy s más... Sajnos... Nem akarom nagyon lespoilerezni, hátha még nem látta valaki, de szerintem lehet sejteni, hogy mire gondolok. Bár ez is csak személyes vélemény. Rendes lezárást szerencsére nem kaptunk, ííígy én nagyon remélem, hogy kapunk egy harmadik évadot is, mert ez legalább meg is érdemli, nem úgy mint sok más anime...
Karakterek terén még mindig tarol az anime. Chihaya bár sokszor már túlságosan is értetlen egy nagyon szeretni való lány, akinek a küzdőszelleme példaértékű. Kifejezetten említésre méltó, hogy amikor bal kézzel kényszerült játszani, milyen okosan tette azt. Taichi még mindig a kedvencem, én nagyon szurkolok neki, hogy sikerüljön összejönnie Chihayával. Kana- chant nagyon csípem. Olyan kis rendesnek meg egyenesnek tűnik, pedig ő aztán mindig vágja a szitut. Szerintem értitek mire gondolok. Meg a kirohanásai a kártyák iránt nagyon cuki :D Komano a maga módján szerethető, de különösebben nem vált ki sok mindent az emberből. Egy kicsit zárkózott karakternek gondolom, szerintem ezért is, meg mintha nem mutatná ki rendesen az érzelmeit. Nikumant kedvelem, talán ő a leg életszerűbb az egész animében. Szerintem viszonylag reálisan látja a dolgokat és nem vet meg egy kis cselt sem :D Sumire az első pillantásra csak egy egyszerű plázacicának tűnt és bár nem tévedtem olyan nagyot, azért ha akart ő is tudott "alkotni". Aranyos volt, ahogy kezdett belejönni a játékba. Tsukubától talán egy picit többet vártam, de teljesen okés karakter volt, rengeteg nevetést okozott nálam. Aratát mint korábban is említettem kicsit sem csípem. Tényleg nagyon jó játékos, de attól, hogy 1000x elmondják a nevét még nem fogom szeretni. Meg annak sem örülök, hogy Chihaya és Taichi közé áll :'( Shinobut már annál jobban kedvelem. Látszik rajta az akarás, hogy jól akar ő is szórakozni, de az elvárások az irányába túl nagyok, ezért nem igazán képes rá. Szóval őt pont a hűvös karaktere miatt kedvelem.
A grafika még mindig csodásmesés, a meccsek még mindig jól meg vannak animálva. A szinkronok maradtak ugyan azok, és mint mondtam, örülök, hogy figyeltek még mindig a dialektusokra. Az opening elsőre nem igazán tetszett, de aztán megkedveltem, bár az elsőt nem volt képes felülmúlni. Elmorzsoltam pár könnycseppet mikor az utolsó rész végén az összefoglaló alatt az első széria openingje ment. Valahogy meghatott. :') Az ending szép volt, de különösebben nem mozgatott meg bennem semmit.
Összességében? Ugyanannyira imádtam mint az elődjét és nagyooon szeretnék egy harmadik évadot is. Szerelem: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése