2018. március 3., szombat

Hajimete no Gal

Mikor megláttam a hírt róla, és elolvastam, nagyon megörültem, mert kifejezetten jól hangzott az egész. Adott egy sima nyomi srác, aki összejön egy abszolút nem az ő szintjén lévő lánnyal és akkor bemutatják, hogy ez milyen.
Nos végső soron valóban ez történt, de ehhez képest elég vegyes érzéseim maradtak. Junichi mégsem volt annyira egyszerű srác, mint gondoltam, konkrétan elég meredek elképzelései voltak így az egész barátnős dologról, a többi barátjával együtt. Yukana sem feltétlenül olyan lett mint amilyennek elképzel az ember egy Gyaru-t. És már itt összedőlt számomra a történet. Kettejük közül pont, hogy Junichi volt az "erőszakosabb" a balfasz elképzeléseivel, amik néhanapján borzasztó nagy hülyeségek voltak, volt hogy át is tekertem, mert mondom én ezt nem viselem el. Aztán ugye voltak a perverz elképzelései is, amik még véletlenül sem történtek meg, de olyan szintem cenzúrázva volt, hogy az már röhejes, így ha volt egy kis esze az embernek, akkor a cenzúra mentes változatot nézte. Visszatérve pedig Yukana személyiségére az ember tőle várta volna a kezdeményezést, az akaratosságot meg minden ilyesmit, ha már egyszer egy "bevállalós gyaru" csajról van szó, ennek ellenére szerintem ő maga volt az ártatlanság megtestesítője
ebben az animében. Az hogy a két főszereplő pont az ellentéte annak, amit elvártam volna igencsak furcsa érzéseket váltott ki. A másik dolog, amit tényleg igazán vártam ettől, hogy ez majd mennyire vicces lesz, de nem igazán lett az. Voltak jó próbálkozásai, amik tényleg nagyon jók voltak, de többségében mindenféle agyon erőltetett poént toltak az arcodba és ezeket is folyamatosan újra és újra elsütötték. Példának okának ott van a loli rajongó barátja Junichinak. Először nagyon vicces volt. Sőt másodjára is. Viszont egy idő után kezdett nagyon beteg lenni ez az egész, na meg baromi unalmas és irritáló, hogy tőle semmi mást nem lehet elvárni, csak egy ilyen poént. Ugyanakkor voltak kifejezetten jó pillanatai is. Például hiába épült az egész kliséhalmazokra, egészen jól tudta őket szerintem kezelni. Hiszen kihagyhatatlan lett volna Ranko felbukkanása, aki gyerekkori jóbarátja Yukanának és védi, mint a fene, na meg valami love interest is volt részéről. Aztán meg Nene, aki Junichi nagymellű loli barátja és egy régi ígéret miatt csüng főhősünk nyakán, valamint Kashii-san, aki irányításmániás dominából lesz egyszerű kis hárem tag. De ami igazán jó
volt ebben a hárem cuccban, hogy hiába volt, mégsem volt az, hogy mindegyiknek ugyanannyira teszi a szépet, hanem kiválasztott egyet, jelen esetben nyilván Yukanát és nem tágított mellőle. Szerintem ez marha ritka, hogy valakit így kiválasztanak és ki is tartanak mellette, ergo egy teljesen normális szerelmi szálat próbálnak meg létrehozni. Ez szerintem a legnagyobb pozitívuma az egész animének. Nyilván ebbe már nem tartozik bele az, hogy maga a történet és a karakterek fejlődése a béka segge alatt volt. Az első fele arról szólt, hogy összeszedték az összes szereplőt, meggyőzték egymást, hogy ők jó emberek, nem akarnak rosszat a másiknak, valóban szeretik egymást, aztán volt itt egy kis féltékenykedős cicaharc is, az elmaradatlan strandolós rész, előtte meg, hogy összeszedjék rá a pénzt és csak az utolsó pár részben fektettek egy kis energiát ténylegesen a pár szerelmi fejlődésébe. Emiatt a lezárása olyan, amilyen, semmi extra, de igazából elég aranyos lett, és azt kell mondanom bőven elég volt neki ez a 10 rész.
Karakterek tekintetében senki sem volt különösebben kiemelkedő vagy bármi ilyesmi. Ahogy mondtam Junichi néha sokkal nagyobbra tartotta magát, mint amekkora volt valójában, de ettől még egy korrekt karakternek mondanám. Teljesen megbízható volt, és becsülöm, hogy nem próbált meg kertelni a többi lánnyal, hanem megmondta, hogy neki Yukana kell és ki is állt érte amikor kellett. Yukana pedig fele akkora kemény csaj sem lett, mint ahogy azt eleve vártam volna, vagy éppen az alapján, amit az első részben művelt. Ott kifejezetten belevalónak, szabad szájúnak láthattuk, amúgy meg nagyjából ő is egy szende szűz szintjén mozgott. Nincs ezzel semmi baj, csak nem ezt vártam, amúgy aranyos lány. Ranko viszont pont olyan lett, mint amilyennek elvártam, én egészen megkedveltem őt. A kis loli Nene, a hatalmas csöcseivel, máshogy nem lehet azokat hívni, kiakasztottak. Nem volt több egy sima gyerekkori barátnál, aki folyamatosan csüngött Junichin egy rég elfeledett ígéret miatt. Azt meg már nem is mondom, hogy szerintem mekkora gáz volt, hogy saját magából is egy gyarut-t próbált csinálni, még az animében is kinevették érte. Kashii-sant teljesen jól jellemezte a hajába a kis kígyós csatja. Undorítóan kétszínű volt, bár miután helyretették egészen normális karakter lett belőle és a továbbiakban tsundereként tevékenykedett.
A grafikát eléggé közepesnek mondanám, és ott is inkább az alján volt. De a színei legalább szépek voltak, sok élénk színnel dolgozott. Viszont néha nem igazán sikerült mindent olyanra csinálni, amilyenre kellett volna, de az sem elhanyagolható, hogy néha azért oda is tudták tenni magukat. Az op-ed páros pedig nem volt rossz, a sorozathoz szerintem illett, de az én tetszésemet nem igazán nyerték el.
Összességében azt kell mondanom, hogy nem volt olyan rossz, de hát jó sem volt. Voltak jó pillanatai, dolgai, de ugyanakkor sok irritáló és unalmas pillanata is volt. Meg hát nem egészen azt kaptam, amit vártam. A manga körülbelül mindenki szerint jobb, én ugyan csak pár fejezetet olvastam el, de szerintem igazak ezek a "pletykák". Végül egy szolid 6/10-el nyugtáztam, mert jófej voltam.